nadladcim

Nádasdladány község honlapja

»»
teljes
honlap
»»

Nádasdladány története

2014-02-10 22:33:45

Nádasdladány bemutatkozik

Nádasdladány önálló település a Szabadbattyánt Veszprémmel összekötő 7202 jelű út mentén, Székesfehérvártól 20 km-re. A község többutcás, szalagtelkes település a Sárrét déli peremén, központi belterültete a medence peremét alámosó Séd jobb partján fekszik, 115 m tengerszint feletti magasságban.

A falut a megyehatárhoz közeli fekvése hátrányos helyzetbe hozta közlekedési és ellátói szempontból egyaránt. Országos műemléki védettség alatt áll a Nádasdy Kastély és a Római Katolikus Templom épülete a hozzátartozó nagy kiterjedésű parkkal együtt. Ugyancsak védett a Malomköz végében található vízimalom épülete. A faluban iskola, óvoda, könyvtár, orvosi rwndelő működik.

A település közigazgatási területe 2635 ha

Ebből:

 

Nádasdladány a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozik.

A községben a következő közművek kiépítése történt meg.

 

 

A település történelmi jellemzői

 

1283-ban szerepel első ízben Ladan néven a település a forrásokban, később 1322-ben, 1429-en , majd 1437-ben találkozunk a névvel. 1437-ben Kisladan helység is szerepel. Birtokosai között a Ladányi családot is megtaláljuk. 1564-ben 7 adózó porta van a helységben és 5 zsellér lakta. A XVI-XVII. századfordulón elpusztult, mert 1618-1626 között fél porta után adóztak. 

Ladányi Kristóf a török alatt is jelent volt, 1588-ban két portája volt. A XVII. században a katonai nemesség tette rá a kezét a településre. 1736-ban tűnt fel Schmiedeg Ferenc, mint ladányi földesúr. A falu lakói magyarok voltak. 1785-ben 101 házban 140 család élt 685 fővel. 1828-ban a birtokot Ladányból kormányozták. 1851-ben került a helység adás-vétel útján a Nádasdy családhoz, és Ladány e családtól kapta a Nádasd előnevet.